Termonukleáris robbanás várható az űrben, és mindenki látni fogja
A csillagászok több forgatókönyvet is készítettek arra vonatkozóan, hogy a T Coronae Borealis mikor fog robbanni. Az első dátum egészen közeli: március 27.
A csillagászok több forgatókönyvet is készítettek arra vonatkozóan, hogy a T Coronae Borealis mikor fog robbanni. Az első dátum egészen közeli: március 27.
Egy nemzetközi kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a fehér törpe csillagok gravitációs ereje olyan nagy, hogy néhány év alatt porrá őrlik a közelében megmaradt aszteroidákat, holdakat és bolygókat is.
Asztrofizikusok korábban úgy gondolták, hogy ha egy csillag elnyeli egy bolygó vagy egy aszteroida egy darabját, akkor annak anyaga elterül a csillag felszínén. Ehhez képest igen nagy újdonságot jelent a WD 0816-310.
Egy haldokló csillagról készített felvételeket a James Webb űrtávcső, melyek tudományos elemzése a mi Napunk szempontjából is hasznos információkkal szolgálhat.
A Janus nevű fehér törpe csillag 1000 fényévre található a Földtől. Egyik oldalát hidrogén, míg a másikat hélium borítja.
Egy fehér törpecsillag az, amelyik minden eddiginél gyorsabb sebességgel halad át a Tejútrendszeren. Az égitestet egy kozmikus robbanás lökhette meg ennyire.
A Hubble űrteleszkóp felfigyelt egy érdekes jelenségre egy tőlünk elég távoli csillag körül: nagy falatozás zajlik.
A G238-44 jelű fehér törpéhez hasonló viselkedést még sosem láttak a tudósok.
A brit kutatók szerint egy fehér törpe csillag körül keringő objektumok mozgása arra utal, hogy lehet egy életre alkalmas bolygó az égitest lakható zónájában.
A J0240+1952 névre keresztelt fehér törpecsillag akkora, mint a Föld, de a bolygónkénál 200 ezerszer nagyobb a tömege.
A kutatóknak egy újonnan felfedezett exobolygó mutatta meg, mi történik a Naprendszerrel nagyjából 5 milliárd év múlva.
A kutatók eddig úgy hitték, hogy az összeroskadt csillagok, vagyis a fehér törpék környékén felesleges bolygók után kutatni. Egy új felfedezés rácáfolt erre.
Egy csillag pulzáló maradványait fedezték fel egy különleges kettős csillagrendszerben, amely a kutatóknak fontos információkkal szolgál arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog egyszer meghalni.
Igazán különleges formát vett fel két, egymásba olvadó csillag 150 fényévre tőlünk.
Először figyeltek meg óriásbolygót fehér törpecsillag közelében. Az Európai Űrügynökség (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjával tett felfedezés választ adhat arra a kérdésre is, mi minden történhet a jövőben a saját Naprendszerünkkel.
Egy önkéntes német kutató találta meg az eddig ismert legöregebb és leghidegebb, törmelék és por alkotta gyűrűkkel körülvett fehér törpét a NASA számára.
Azonosították a galaxisunkban valaha felfedezett legforróbb fehér törpecsillagot a Tübingeni és Potsdami Egyetemek kutatói. A 250 ezer fokos haldokló csillag a Tejút külső részén mozog és már élete hűlési szakaszában van. Törpecsillagnál eddig 200 ezer fok volt a legmagasabb hőmérséklet, amelyet megállapítottak a szakemberek.
Évtizedes kutatások után sikerült végre fényt deríteni egy rejtélyes csillagpáros valódi természetére: a két úgynevezett fehér törpe mindössze 5,4 perc alatt kerüli meg egymást, ez az ismert leggyorsabb és a legszorosabb közelségben lévő bináris csillagrendszer. A felfedezést az Astrophysical Journal Letters-ben közölték a Warwicki Egyetem és a Max Planck Intézet asztrofizikusai.
A csillagrobbanások új típusát véli felfedezni egy kaliforniai csillagász, Dovi Poznanski. A University of California (UCLA) berkeley-i munkatársa egy 2002-ben detektált szupernóvát figyelt meg - a korábbi vizsgálatoknál alaposabban.